A ketózis következményei

ÁLLATJÓLLÉT

Az állatjólléttel kapcsolatos társadalmi elvárások egyre magasabbak. A tehenek állatjólléttének megítélésénél a kondíció az elsődlegesen vizsgált tényező. A fogyasztók gyakran nem tudják helyesen megítélni, hogy mikor túl sovány egy tehén. Bár a kondíció sok tényezőtől függ (fajta, élettani állapot, évszak, stb.), jelentős összefüggést mutat az állatjólléttel. Az állatjóllétre többnyire kihat, ha túl sovány, vagy túl kövér egy tehén. Bizonyított tény, hogy a ketózis egyértelműen összefügg a laktáció elején bekövetkező jelentős kondícióvesztéssel.1 Joggal feltételezhető, hogy a ketózis befolyásolja az állatok jólétét azáltal, hogy a laktáció kezdetén jelentős súlyvesztést okoz. Állományszinten a ketózis elleni védekezés révén lehet fenntartani a megfelelő kondíciót és ezen keresztül az állatjóllétet a laktáció kezdeti időszakában. A hiperketonémia növeli egyéb betegségek, például a bal oldali oltógyomorhelyzetváltozás, a metritis, és a klinikai ketózis kialakulásának a kockázatát, és súlyosbítja a tőgygyulladások lefolyását is. Ezek a betegségek mind hatással vannak a tejelő tehenek jólétére. A metritis hasi diszkomfort érzést és fájdalmat okozhat a reproduktív traktusban, a tőgygyulladás rendkívül fájdalmas lehet és súlyosanan legyengíti az érintettet egyedet, a csavarodott gyomor általában műtéti beavatkozást igényel, ami stresszel jár az állat számára és rontja a túlélési esélyeit. Ezen felül mindegyik kórkép befolyásolja az állat termelékenységét az állományban, és ezen keresztül a selejtezésre vonatkozó döntést is.

TEJTERMELÉS

Ma már elfogadott tény, hogy a hiperketonémia a tejtermelés csökkenésével jár. Ha a tejben ki lehet mutatni ketonanyagokat, az napi 1–1,4 kg-os veszteséget jelent tejtermelésben. Nemrégiben azt is kimutatták, hogy azok a tehenek, amelyeknél a laktáció első 16 napja alatt 2,4 µmol/l BHBA (béta-hidroxi-vajsav) plazma koncentrációt mértek, 180 kg-mal kevesebb tejet termeltek, mint azok, amelyeknél 1,2 µmol/l volt a BHBA koncentráció.2 Egy másik vizsgálatban 300 kg fölötti tejveszteséget írtak le (305 napos laktációra vetítve) azoknál a teheneknél, ahol a BHBA plazma koncentráció 1,800 µmol/l fölött volt az ellés utáni első héten. A legjelentősebb veszteséggel 1,400 és 2,000 µmol/l-es BHBA koncentrációknál kell számolni, itt a veszteség sorrendben napi 1,88 kg és 3,3 kg. Fontos megjegyezni, hogy a ketózis már akkor kihat a tejtermelésre, amikor a plazma BHBA szintje eléri az 1,200 µmol/l-t.3

TEJMINŐSÉG

A tehén nitrogén- és energia-ellátottsága befolyásolja a termelt tej mennyiségét és a fehérjeszintézist, ami a tejzsír- (FC) és a tejfehérje-tartalom (PC) változásához vezet. A tejzsír a bendőben keletkező acetátból, a test zsírtartalékainak oxidációjából (zsírmobilizáció) és a takarmány zsírtartalmából keletkezik, míg a tejfehérje mennyisége a takarmányadag energiatartalmát tükrözi, nem a nitrogénbevitelt. Ketózis során megváltozik a tej zsír- és fehérjetartalma is. Az intenzív zsírmobilizáció miatt megemelkedik a vérben a zsírsav-koncentráció, ezáltal a tej zsírtartalma is. A ketózisos teheneknél kialakuló jelentős energiadeficit hatására pedig csökken a tej fehérjetartalma. Egy vizsgálatban 0,48%-os tejzsír emelkedést és 0,09%-os tejfehérje csökkenést mutattak ki.3

ÖSSZEFÜGGÉS MÁS ELLÉS KÖRÜLI BETEGSÉGEKKEL

Számos tanulmányban vizsgálták a ketózis és más egészségügyi problémák közötti összefüggéseket. Az ellés körüli betegségek kétszer olyan gyakran (OR=2,09, P-érték=0,05) fordultak elő a szubklinikai ketózisban szenvedő teheneknél, mint azoknál, akiknél nem találtak szubklinikai ketózist az ellés után 7-21 nappal végzett szűrések során.4

Az ellés utáni első 35 napon szubklinikai ketózisban szenvedő* teheneknél4

_____________________________________________________________________________________________

2,1x több magzatburok visszatartás

3,4x több oltógyomor helyzetváltozás

4,8x több ellési bénulás

2,3x több sántaság

6,9x több emésztőszervi probléma

--------------------------------------------------------------------------------------------------------

*KetoTest-tel megállapítva

KETÓZIS ÉS AZ ELLÉS KÖRÜLI IDŐSZAK IMMUNOLÓGIAI ZAVARAI

A szárazonállás végén és a laktáció kezdetén gyakoribbak a fertőző oktanú betegségek, főként a tőgygyulladás. Ennek a fogékonyságnak a hátterében több tényező is állhat. Az egyik lehetséges ok az immunrendszer működésének gyengülése, amiről kimutatták, hogy az ellés előtt egy héttel kezdődik és az ellés után egy hétig tart. Bebizonyították, hogy a neutrophil granulocyták és a lymphocyták aktivitása csökken ebben az időszakban.5

A ketonyanyagok hatása az immunválaszra

Hyperketonaemia esetén a fehérvérsejtek, köztük a neutrophilok fagocitotikus kapacitása jelentős mértékben csökken. Ráadásul a citokinek (pl. interferonok) szintézise is csökken bakteriális fertőzésben szenvedő ketózisos teheneknél. Végül, a fehérvérsejtek jelenléte a tőgyben negatívan járhat együtt energiahiánnyal vagy ketózissal, ami növeli a klinikai tőgygyulladás kockázatát.6

 Egy Escherichia coli tőgygyulladást vizsgáló tanulmányban leírták, hogy a plazma BHBA koncentráció emelkedésével csökkent a neutrophilok baktericid hatása, ami arra utal, hogy a ketózisos tehenek fogékonyabbak az E.coli mastitisre.7

Ma már elfogadott tény, hogy az ellés körüli időszakban romlik az immunválasz-képesség. Azt is egyértelműen kimutatták, hogy az immunfunkciók romlása nagyobb mértékű ketózisos teheneknél, ami növeli a társbetegségek kialakulásának kockázatát (pl. mastitis, metritis...). Ezért a ketózis elleni védekezés alapvetően fontos tejhasznú teheneknél az ellés körüli immunszuppresszió korlátozásához, és az egészségügyi rendellenességek előfordulásának csökkentéséhez.

Az energiahiány és az immunoszuppressió megelőzésével akár 25%-kal lehet csökkenteni az antibiotikum használatot8

__________________________________________________________________________________________________________________

A szubklinikai ketózis (SCK) kockázatnak kitett tehenek arányának 80%-ról 10%-ra való csökkentésével átlagosan 11%-kal (SCK prevalencia 34%-ról 17%-ra csökkent) és 25%-kal (SCK prevalencia 68%-ról 22%-ra csökkent) lehetett csökkenteni az antibiotikum használatot, az SCK kialakulásának relatív kockázatától függően, a kockázat megléte esetén (Raboisson, 2016).

Kimondhatjuk, hogy az antibiotikum-kezelést igénylő betegségek száma és a közegészségügyi szempontból fontos antibiotikumok használata csökkenthető, akár teljesen meg is szüntethető, ha sikerül megakadályozni az energiahiányt, és az annak következtében kialakuló ketózist és immunszuppresszió.

SZAPORODÁSBIOLÓGIAI HATÁSOK

Bizonyított tény, hogy a laktáció elején kialakuló energiadeficit miatt megnő a két ellés közötti napok száma. Azoknál a teheneknél, ahol a tej BHBA koncentrációja ≥ 100 µmol/l (Keto-Test) az ellés utáni 2. és 8. nap között, 1,5x nagyobb a kockázata annak, hogy a laktáció 46. és 60. napja között anösztruszban lesznek.9

Lehet, hogy a magas BHBA koncentráció és az ellés utáni anovulációs időszak hossza között nem közvetlen az összefüggés, de alátámasztja, hogy az energiadeficit súlyossága összefüggésbe hozható az elhúzódó postpartum anösztrusz kockázatának növekedésével. Egy 800 Holstein tehén adatai alapján létrehozott modell alapján kimutatták, hogy jelentősen alacsonyabb a vemhesülés esélye az első termékenyítést követően azoknál a teheneknél, ahol a laktáció 1. illetve 2. hetében mért BHBA plazma koncentráció ≥ 1,000 µmol/l ill. ≥ 1,400 µmol/l. A NEFA és a BHBA szint emelkedése negatívan befolyásolja a petesejt minőségét, ezáltal rontja a termékenységet tejhasznú tehenekben.9