Borjak hasmenése és folyadékterápia

A hasmenés definíció szerint híg bélsár gyakori ürítése, amely az emésztőszervekben zajló kóros folyamatok miatt alakul ki.

A hasmenés ugyanakkor a szervezet egy rendkívül fontos és hatékony védekező mechanizmusa is, amelynek célja a nem kívánatos béltartalom gyors eltávolítása. Ez tulajdonképpen minden olyan anyag eltávolítását jelenti, ami káros lehet a szervezetre. A „káros anyagokkal” együtt azonban a szervezet számára szükséges anyagok is távoznak, a hasmenés intenzitásától és időtartamától függő mértékben.

A borjak hasmenése nagyon gyakran polifaktoriális emésztőszervi betegségként jelentkezik.

Általában egy hónaposnál fiatalabb borjaknál jelentkezik és az egyik leggyakoribb egészségügyi probléma náluk. A borjúelhullások felének hátterében is a hasmenés, illetve annak következményei, pl. a kiszáradás állnak.1

Ugyanakkor telepenként változó, hogy mekkora problémát jelent a borjak hasmenése.

A borjak hasmenése világszinten hatalmas gazdasági veszteséget jelentő betegség, a kártételt pedig:

- a gyógykezelés költsége

- az elmaradt súlygyarapodás

- az elhullások

- és a nagyobb munkaigény teszik ki.

A borjak hasmenésének hátterében fertőző és nem fertőző okok is állhatnak. Nagyon gyakori azonban, hogy ezek kombinációja fordul elő.

A hasmenés legfontosabb nem fertőző okai a takarmányozási hibák, például a vitamin- (A-, K-és E-vitamin), nyomelem- és egyéb tápanyaghiányok, a takarmány nem megfelelő összetétele, etetéstechnológiai hibák, alacsony fehérje- és energiatartalom, nem emészthető növényi összetevők, ill. túl sok szénhidrát vagy zsír.

Nem fertőző ok ezen kívül lehet például szervi betegség, az emésztőtraktus működésének zavara, mérgezések, de akár a stressz is.

A hasmenés nem fertőző okai általában legyengítik a szervezetet, így a borjú fogékonyabbá válik a kórokozókkal szemben.

Fertőző kórokok közül leggyakrabban vírusokkal (rotavírus, coronavírus, BVD, adenovírusok...), baktériumokkal (E. coli, Salmonella, Clostridium, Campylobacter...), parazitákkal (Cryptosporidiumok, Coccidiumok, Trichostrongyloides fajok) és gombákkal (Aspergillus) kell számolnunk.

A hasmenést okozó kórokozók többsége előfordul a borjak környezetében a telepeken, ezért a betegség kialakulásában fontos szerepe van a borjú ellenállóképessége és a fertőzéses nyomás közötti kölcsönhatásnak.

Ebben a vonatkozásban ki kell emelni a kolosztrum minőségének és a laktogén (tejjel felvett) immunitásnak a szerepét.

A hasmenés gyakran vezet kiszáradáshoz, ami további súlyos metabolikus problémákat okoz (metabolikus acidózis, hiperkalémia, nitrogén intoxikáció...).

A kiszáradás korai felismerése és a kiszáradás mértéke alapvetően befolyásolja a prognózist és a kezelés sikerét.

Kiszáradás esetén az alábbi tünetek jelentkeznek:

- a bőr rugalmatlanná válik - a borjú nyakán vagy törzsén redőbe emelt bőr nem, vagy csak nagyon lassan simul ki.

- A kötőhártya, a száj- és egyéb nyálkahártyák szárazak, tapadósak

- a szem besüpped

- elhúzódó kapilláris újratelődés (CRT) - 2 másodpercnél hosszabb

- csökken a vizelet mennyisége és nő a sűrűsége

- csökkent vérnyomásra utaló tünetek - levertség, tompaság, akár eszméletvesztés, a perifériás testrészek (végtagok, fül...) hidegek, gyors szívverés.

A borjú testtömegének kb. 70%-a víz, újszülött borjaknál pedig még nagyobb ez az arány. Ez azt jelenti, hogy egy 50 kg-os borjúban kb. 35 liter víz van. Az 5% alatti mértékű kiszáradást még nem lehet klinikai vizsgálattal kimutatni, 10% fölött viszont már súlyos, életet veszélyeztető a kiszáradás.

Folyadékpótlás szájon át

A folyadékpótlás módját mindig a betegség lefolyása és az állat állapota alapján kell megválasztani. Alapelvként vizet, ionokat, energiát és puffereket kell a szervezetbe juttatni.

Az egyszerű, szájon át történő folyadékpótlás, amelyet a WHO (Egészségügyi Világszervezet) is javasol, gyerekek millióinak mentette meg az életét, és az egyik legjelentősebb humán-egészségügyi előrelépés volt a XX. században.2

A szájon át adható rehidratáló oldatokat a borjútartók is szívesen alkalmazzák kiszáradás esetén, mivel olcsók, könnyen beadhatók telepi körülmények között, könnyen lehet nagy mennyiségű folyadékot bejuttatni és hatékonyak olyan esetekben, amikor a gyomor-bélrendszer még részben működőképes.

Ha időben alkalmazzák, általában elég is szájon át pótolni a folyadékot.

Ideális esetben naponta több alkalommal is alkalmazni kell a szájon át való folyadékpótlást és az állat számára korlátlan mennyiségben kell biztosítani ivóvizet.

Ugyanakkor a készítmény megválasztása is fontos, a bikarbonátot tartalmazó készítmények például lúgosítanak, azért nem adhatók tejjel együtt.3

Inkább olyan készítményeket kell választani, amelyek pufferként citrátot vagy acetátot tartalmaznak. Ezek nem lúgosítanak, ezért alkalmazhatók tejjel vagy tejpótlóval együtt.

A szájon át adható elektrolitoldatok olcsók, könnyen beadhatók telepi körülmények között, alkalmasak könnyen, nagy mennyiségű folyadék bejuttatására és hatékonyak olyan esetekben, amikor a gyomor-bélrendszer még részben működőképes.

Például a Glutellac Calf oldat egy nagyon hatékony és egyszerű megoldás szájon át való folyadékpótlásra, amelynek alkalmazása javallt már a hasmenés kockázatának meglétekor, hasmenés esetén és kiegészítő kezelésként emésztőszervi betegségek és olyan betegségek után (emésztőszervi-, légzőszervi problémák, lázzal megbetegedés...), amikor folyadékpótlásra van szükség. A Glutellac egyik előnye, hogy közvetlenül tejjel vagy tejpótlóval együtt is adható.

Minden esetben forduljon állatorvosához, ha súlyosabb kiszáradás alakul ki!

Irodalom

1.      USDA. Dairy 2007 Part II: Changes in the U.S. Dairy Cattle industry, 1991-2007. Fort Collins: USDA-APHIS-VS, CEAH; 2008. pp. 57–61.

2.      Leung, A., Prince T. (2006) Canadian Paediatric Society, Nutrition and Gastroenterology Committee, Oral rehydration therapy and early refeeding in the management of childhood gastroenteritis, Paediatrics & Child Health, 11 (8):527–531.

3.      Heath, S.E., Naylor, J.M., Guedo, B.L, Petrie, L., Rousseaux, C.G., Radostits, O.M. (1989) The effects of feeding milk to diarrheic calves supplemented with oral electrolytes. Can J Vet Res, 53:477-485.

EM-HU-23-0099