Ketózis-diagnosztika tejelőállományokban
Világszerte a tejhasznú tehenek 40–60%-át érinti a ketózis, egy gyakori, de aluldiagnosztizált anyagcsere-betegség, amelyet az ellés körüli időszakban kialakuló energiahiány vált ki. A ketózis jelentős negatív hatással van a tehenek egészségi állapotára és jóllétére, rontja az immunválasz-készséget, a termékenységet és a termelékenységet. Becslések szerint a ketózis akár 289 $/ tehén költséggel is járhat egy tejhasznú telepen.3 Az ellés körüli időszakban a tehén energiaigénye sokkal magasabb, mint máskor. A tehén ilyenkor elkezd zsírt mobilizálni, hogy energiát nyerjen.
A ketózisra jellemző a ketontestek koncentrációjának kóros megemelkedése a test szöveteiben és a folyadékterekben. Ilyenkor az aceton (Ac), az acetecetsav (AcAc) és a béta-hidroxi-vajsav (BHB) koncentrációja emelkedik meg, ez utóbbi kémiailag nem keton, az acetecetsavból keletkezik4.
A ketontestek kimutatásának módszerei
1. Vér
A. Vércukorszint mérő
- Hordozható készülék, amelyet cukorbeteg emberek számára fejlesztettek ki
- Néhány csepp vér szükséges csak egy vizsgálathoz
- Kvantitatív eredmény az istállóban 10 másodpercen belül
- Kiváló egyezést mutat a laboratóriumi eredményekkel
- Az eszköz 30 euróba kerül
- A tesztcsíkok ára 2 euró
Fontos!
- A vércukormérőt melegen kell tartani - alacsony hőmérsékleten nem jól működik
- Invazív - vérmintát kell venni
- Fontos, hogy BHB tesztcsíkokkal kell használni, nem glükóz tesztcsíkokkal.
B. Akkreditált laboratórium
- Mindig az akkreditált laboratóriumok által végzett vizsgálat a legpontosabb.
- A legjobb eredmény érdekében plazmát vagy szérumot kell beküldeni, hűtve.
- Sokféle más vizsgálatot is el lehet végezni egy átfogó anyagcsereprofil felállítása érdekében
- Vigyázni kell, hogy a mintában ne alakuljon ki hemolízis
Fontos!
- A mindennapos gyakorlatban nincs szükség ilyen pontosságra
- Az eredményeket később kapjuk kézhez
- Időigényes
- Viszonylag drága
2. Tej és vizelet
A. Keto-Test (Elanco Animal Health)
- Egyszerű, könnyen elvégezhető vizsgálat
- Kényelmesen használható akár állatorvosok, akár állattartók által
- Azonnali, szemikvantitatív eredményt ad
- Pontosság - jó egyezést mutat a laboratóriumi eredményekkel
- Költséghatékony
Fontos!
- 83% érzékenység és 82% specificitás
- A határeset pozitivitást jó megvilágítás mellett kell elbírálni
- Az eredményeket az előírt időn belül kell elbírálni
B. Gyorsteszt ketontestek kimutatására teheneknél vizeletből vagy tejből nitroprusszid-nátrium alkalmazásával.
- A tesztben található nitroprusszid-nátrium reakcióba lép a tejben vagy a vizeletben lévő ketontestekkel és rózsaszín-lila szín alakul ki (a ketontestek mennyiségétől függően).
- A színváltozást 2 percen belül el kell bírálni.
3. Egyéb - nem ketontestek kimutatásán alapuló - lehetőségek
A. A vér szabadzsírsav-szintjének (NEFA) meghatározása
- Egyelőre csak laboratóriumban lehetséges,
- Nincs olyan készülék, amellyel az istállóban el lehetne végezni a vizsgálatot,
- Segítségével azonosítani lehet az ellés előtt azokat a teheneket, amelyeknél már elkezdődött a zsírmobilizáció
B. Predicta KetoRisk, egy innovatív eszköz, amely az ellés előtt 3–4 héttel azonosítja a ketózis kockázatának kitett teheneket, így időben be lehet avatkozni. A Predicta KetoRisk egy mesterséges intelligencia alapú modell, amelyet a Dairy Data Warehouse-szal együttműködésben fejlesztettek ki, alkalmazása egyszerű, automatizált és prediktív jellegű.
C. Zsír:fehérje arány
- Számos kutatócsoport kimutatta már, hogy az 1,4 fölötti tejzsír:tejfehérje arány azt jelzi, hogy az állományban nem megfelelően zajlik az ellés körüli időszak, és az állatok túl sok zsírt mobilizálnak.5
- Az egyedi állat szintjén a módszer érzékenysége csak 60%. Ez a megközelítés állományszintű értékelést tesz lehetővé. Ha egy állományban az állatok 40%-ánál van a tejzsír:tejfehérje arány 1,4 fölött az első vizsgálatnál, akkor a problémás állományok magasabb, 70%-os érzékenységgel azonosíthatók.3
Irodalom
1. McArt, J.A.A., Nydam, D.V., Overton, M.W. (2015) ‘Hyperketonemia in early lactation dairy cattle: A deterministic estimate of component and total cost per case’, Journal of Dairy Science, 98, pp.2043-54.
2. Radostits, O.M., Gay, C.C., Blood, D.C., Hinchcliff, K.W. (2000) Veterinary medicine: a textbook of the diseases of cattle, sheep, pigs, goats, and horses; p.1453; 9th edition. W.B. Saunders, 2000.
3. Overton, M.W., Duffield, T. (2011) ‘The use of DHIA records for screening for ketosis’, Hoard’s Dairyman, p. 330.
EM-HU-23-0108
